40 éves a Star Wars – Ilyennek láttuk a filmet 40 éve

40 éves a Star Wars

40 éves lett a Star Wars, de itthon csak 1979-től játszhatták a mozik. A korabeli, igencsak buta újságcikkekből válogattuk.

Nevezetes nap a mai: 40 éve, 1977. május 25-én mutatták be az amerikai mozik a Csillagok háborúját, ami mára a világ legtöbbet (egészen pontosan: 4,2 milliárd dollárt) érő sci-fi brandjévé nőtte ki magát. A jubileum alkalmából ma a világ összes filmes portálján és geek szakblogján arról olvashatunk, ki hány éves volt amikor először látta a Star Warst és hogyan lett George Lucas westernekből és háborús filmekből összedrótozott, bukásra ítélt filmtervéből egy látványos effekteket felvonultató, világra szóló kasszasiker. Vagy épp arról, hogy Jack Nicholson, Robert De Niro és Burt Reynolds is visszautasították Han Solo szerepét. Mi viszont azt néztük inkább meg, hogyan fogadta a Csillagok háborúját a sci-fi rajongó magyar közönség, és a kádári kultúrpolitika hivatásos recenzorai.

Arra még bizonyára sokan emlékeznek, hogy a Kádár-korszakban (sőt, még a ’90-es években is!) a nyugati sikerfilmeket mi mindig több éves csúszással láthattuk. Így természetesen a Csillagok háborúját is csak két évvel az amerikai premier után, 1979 nyarától vetíthették a hazai mozik.

Ez persze nem jelentette azt, hogy a magyar sci-fi rajongók ne tudtak volna a filmről. Több hazai újság kiváltságos munkatársa is foglalkozott George Lucas univerzumával: a legelső Star Wars-témájú cikk például már 1977 szeptemberében megjelent a Film Színház Muzsika XXI./37-es számában. A szerzőnek persze valószínűleg nem sok fogalma volt magáról a filmről, máskülönben nem írt volna olyan marhaságokat, hogy a Star Wars

“…valóságos űr-western, csakhogy a lovakat rakéták helyettesítik.”

Ráadásul George Lucas és Carrie Fisher nevét is sikerült elgépelnie:

Egy évvel később, 1978-ban a KISZ lapja, a Magyar Ifjúság is egy terjedelmes mozis témájú cikket közölt le. A szerző, Oltványi Tamás nem kevés kárörömmel mutatta be a legújabb hollywoodi trendet, vagyis a silány minőségű kasszasikerek és béna folytatásainak mértéktelen gyártását. Amit szerinte 1985-re meg fog ölni egy „veszélyes kór”, a „mozikazetta térhódítása”! Oltványi ekkor még hivatalos magyar fordítás híján Csillagháború-nak nevezte a Star Warst (és Állkapcsok-nak A cápát), miközben elképzelhetetlenül sok dollármillióval dobálózva számolt be arról, hogy a fiatalok világszerte

“…rendkívülien megkedvelték a filmben látott robotokat, űrhajókat.”

A Magyar Ifjúság szerzője egyébként ekkor még úgy tudta, hogy a Csillagháború folytatása 1979-ben kerül majd a mozikba (a cikk teljes terjedelmében itt olvasható el).

1978 decemberében (még mindig jóval a magyar premier előtt vagyunk) a magyar sci-fi irodalom doyenje, a Galaktika főszerkesztője, Kucka Péter is írt a Star Warsról. Lelkes, ám meglehetősen spoileres cikkét az Interpress Magazin fiataloknak szóló testvérlapja, az Alfa közölte le. Ma már persze megmosolyogtató, ahogy a neves sci-fi tudor sok pontatlansággal, egyfajta butuska esti meseként foglalja össze a film sztoriját. Szegény Csubakka és a jawák például így szerepelnek a cikkben:

Reklám – A MoziShop.hu kínálatából

“Vannak ebben a filmben jó robotok, majomhoz hasonló igen kedves lények, homoksivatagban tanyázó törpék, a tudomány csodáival felszerelt varázslók.”

Hogy az utóbbiak alatt kiket értett Kuczka, rejtély. Ben Kenobi biztosan nem lehetett, mert rá úgy hivatkozik, mint

“a köztársaság leghíresebb szenátora,”

aki

“lézerkarddal vív, és a harcokban hősiesen meghal, hogy Luke és Leia, a királyfi és a királykisasszony megmenekülhessenek.”


Csubakkát egyébként rendszeresen majomnak nevezték az újságírók. Ez valószínűleg azért volt így, mert magát a Star Warst a cikk leadásakor még nem látták, a nyugatról beszivárgó sajtófotók alapján viszont azt hihették, ő is valami intelligens csimpánzféle, mint a kultikus Majmok bolygója szereplői. Ez a vicces képaláírás például a Dunántúli Napló 1979. augusztus 12-i számában jelent meg:

1979. augusztus 16-án viszont végre a magyar mozikban is felharsant John Williams jól ismert zenéje, és a ferdén elúszó betűk után arcunkba robbant a filmtörténelem leglátványosabb űrcsatája! A MOKÉP, vagyis az állami Mozgókép-forgalmazási Vállalat óriási médiahadjárattal készült a Csillagháború helyett Csillagok háborújának elkeresztelt film premierjére – igaz, ezek a korabeli reklámok is elég viccesek mai szemmel a rengeteg tárgyi tévedés miatt. Itt van rögtön Helényi Tibor milliókat érő, kultikus Star Wars-plakátja, balszélén egy olyan gyíkszörnnyel, ami nem is szerepelt a filmben:

Nem kevésbé szürreális Felvidéki András fekvő Mokép-plakátja, ami a mozik belső terében kapott helyett. Itt valamiért franciásan, Georges Lucasnak írták a rendezőt, és a számozásba is csúszott egy kis baki: kétrészesnek harangozták be a valójában csak pisiszünettel megszakított filmet:

A FŐMO, vagyis a Fővárosi Mozi Vállalat szintén elkészítette a maga kétoldalas reklámbrossúráját.

Sajnos a tartalomismertetőt itt is olyasvalakire bízták, aki nem látta a filmet, így olyan hajmeresztő bakik kerültek rá a kiadványra, mint például ez:

“A hadsereg vezetője, Valder, aki gyilkosság útján szerezte pozícióját. Legfőbb fegyverük egy bolygóméretű mesterséges űrbázis, a Halálbolygó, amely égitesteket is képes elpusztítani.”


A bemutató után a Filmvilág kritikusa, Matos Lajos 1979 szeptemberében aránylag pozitívan vélekedett a Star Warsról. Terjedelmes cikkének azonban csak egy kis része szólt magáról a filmről. Többsoros mondatszörnyeiben garbós sznobként bizonygatta, hogy a Csillagok háborúja a Brazíliai fiúkkal ellentétben nem is igazi sci-fi, inkább csak egy retrólázat meglovagoló „falrengető siker”, szegény Carrie Fishert pedig suttyó módon lebirkázta:

“Támadhatja hát a kritika a visszaköszönő sablonokat, a vadnyugati mentalitást, a szereplők lapos közhely-mondatait, a női főszereplő kifejezéstelen birka tekintetét, vagy a helyenként már már bárgyú fordulatokat, a közönség elfogadja mesének a mesét, és jegyének megváltásával erre a filmre szavaz.”

Az 1979-es év hátralévő hónapjaiban rendre felbukkantak a Csillagok háborújával foglalkozó cikkek a hazai újságokban. 1980-tól pedig már a nyugati mozikban vetített folytatásról is hírt adtak a magyar lapok – igaz, ekkor még A birodalom visszaüt címmel, mint ahogy az a Pajtás lenti különszámában is olvasható.

Láttad már az új videónkat? Friss hírek a filmvilágból!

Kép forrás: Port.hu
Cikk forrás változatatások nélkül: Port.hu

2017-05-25T15:54:39+00:00

A webhely Google-cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat, szabja személyre a hirdetéseket és elemzi a forgalmat. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close